Meseföld

Egy 150 éves mese

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy visszahúzódó oxfordi tanár, aki egy Alice nevű kislánynak mesélt a nyúlüregen túli világról. A történet mindkettőjüket halhatatlanná tette.Charles Lutwidge Dodgson, egy félénk és aggodalmaskodó természetű oxfordi professzor, aki a Lewis Carroll írói álnév homályában alkotott. Egy varázslatos pillanatban megelevenítette a magabiztos lányka történetét, aki eljut Csodaországba. Alice, az… Tovább »

Csodák márpedig léteznek?

Csodák pedig léteznek! A csoda szó hallatán mindig valami istenire, valami földöntúlira gondolunk, s úgy hisszük, csodák csak nagyon ritka és kiváltságos esetekben történhetnek. De hogyan is definiálhatnánk ezt a „jelenséget”? Csoda az, amit sem tudományosan, sem bármilyen más módon nem tudunk megmagyarázni, hiszen túlmutat rajtunk. A legfrissebb felmérések azt mutatták, hogy a válaszadók 70%-a… Tovább »

Így hangzott a Piroska és a farkas meséje a 11. században

Piroska és a farkas szájról szájra terjedő történetének már több évszázadnyi előzménye volt, amikor Charles Perrault a 17. században, majd két évszázaddal később a Grimm testvérek lejegyezték. A legkorábbi verzió egyes vélemények szerint a 11. századból való, amely már tartalmazza a gonoszt megtestesítő farkas és a piros ruhába öltözött áldozat motívumát, ám a történet teljesen… Tovább »

Mese hatása a gyerekekre

A gyermek számára a korai olvasmányélmények formája a legfontosabb tapasztalati forrás a bontakozó írásbeliséghez. Azok a gyermekek, akiknek sokszor olvastak otthon, hamar megértik, hogy a nyomtatott szöveg jelentést hordoz, és viszonylag könnyen tanulnak meg olvasni, amikor iskolába kerülnek. A felnőttek néha azon vitatkoznak, hogy szabad-e meséket olvasni a gyermekeknek, hiszen a mesék brutálisak, kegyetlenek, félelmet… Tovább »

Grimm: A fehér kígyó

  Élt valaha régen egy király, akinek messze földön híres volt a bölcsessége. Nem maradt előtte rejtve semmi, mintha csak a szelek súgták volna meg neki a titkokat. Hiába lepleztek, hiába takargattak előtte valamit: a király rögtön megtudott mindent.Ezen aztán váltig csodálkoztak az országban, de csodálkoztak egy különös szokásán is.Amikor ugyanis vége volt az udvari… Tovább »

C. Andersen: A rendíthetetlen ólomkatona

Volt egyszer huszonöt ólomkatona, egytestvér valamennyi, mert ugyanabból az ócska ólomkanálból öntötték mindegyiket. Puskájuk a kézben, szemük egyenesen elõretekint, piros-kék egyenruhájuk pompázó szép. Amikor kinyitották a dobozt, amelyben feküdtek, meghallották az elsõ szót ebbõl a világból: “Ólomkatonák!” Ezt egy kisfiú kiáltotta, és boldogan tapsolt. Születésnapjára kapta az ólomkatonákat. Sorba állította õket az asztalon. Egyik katona… Tovább »

A kívánságok kútja

Képzeld el, hogy van egy fából készült kerekes kút a kertedben, ami minden kívánságodat teljesíti. Ugye kihasználnád?A mai modern világunkban lépten-nyomon szembe találjuk magunkat hirdetésekkel, reklámokkal, és különböző felhívásokkal. Ilyenkor önkéntelenül eszünkbe jutnak a kimondott, vagy még magunk előtt is titkolt álmaink. Vágyálmaikat a gyerekek őszinte lelke rögtön megfogalmazza, mi felnőttek pedig gyakran még önmagunk… Tovább »

Tündérmesék, vagy felnőtteknek szóló, vértől csöpögő horrortörténetek?

Én is ismerek olyan szülőt, aki a mesék félelmetesebb részeit átkölti a gyermeke védelme érdekében. A gyermek szimbolikus úton dolgozza fel a mesét, belső képek formájában. A sárkány pont annyira lesz félelmetes, mint amennyire a gyermek el tudja viselni. Tilos átkölteni a mesét! A népmesékben, hogyha az életkori sajátosságoknak megfelelően meséljük őket, nincsenek veszélyes, ártalmas… Tovább »

Milyen hatása van a gyerekekre, ha a szüleik rendszeresen mesélnek?

A gyermekkor lényeges történése, hogy a szülő esténként mesél a gyermekének. A mesélés nyugalmas környezetben, csendben, elalvás előtti, „módosult tudatállapotban” zajlik. A nyugalomra és a csendre való átváltás nem könnyű egy gyermeknek a felfedezésekkel teli világban. Az esti mese gyakran az ágyban, fekve történik már, amikor megengedett a belső mozgás, a fantázia szárnyalása, akármennyit lehet… Tovább »

Időben fel kell készíteni a gyereket a halálra

A veszteségre időben el kell kezdeni felkészíteni a gyereket, ne halogassuk, ne várjunk, amíg valaki haldokolni kezd a családban – tanácsolja a terapeuta. Megtanítjuk egy mondókára, amelyet minden gyereknek, felnőttnek ismernie kell. Az alábbi párbeszédet a minap hallottam a váci vonaton, egy nyolc év körüli kislány beszélgetett az anyukájával. – Anya, te tudtad, hogy ha… Tovább »

Egy mese a mesék születéséről

Csodálattal kutatom Beatrix Potter, az angol író, illusztrátor, természettudós, és természetvédő életének történetét. Már életében is népszerűek voltak a könyvei. Nem csak a vidéki környezet és a háziállatok voltak hatással Beatrix Potter művészi és írói stílusára. Fantáziavilágát tündérek, tündérmesék és fantasztikum szőtte át. Ő nem csak egy „egyszerű” írónő. Gyönyörűen illusztrált mesekönyveinek története egy 6… Tovább »

Újszerű megközelítés a mese műfaján belül!

Megjelent a könyvpiacon Körmöndy Tímea kisregénye, amely a “Fabatkó. Egy hibiszke, akit száműzött a mesevilág” címet viseli. Az írás a ma nagyon olvasott, és kedvelt fantasy kategóriájába sorolható. A sztorit a 9-13 éves korosztály, és fantasy történeteket olvasó felnőttek kedvelhetik. A hibiszkékről hallottatok már? A mágiával átszőtt történetben manócskák, meseszerű lények, és természetfeletti erők körül… Tovább »

Ne szidd a pletykát! Az viszi előre a világot.

“Ne szidd a pletykát! Az viszi előre a világot.” – jelentette ki Andre Cremer író. Igaz, hogy nem szép dolog kiteregetni mások ránk bízott titkait, de nekem az a véleményem, hogy a pletykának lehetnek előnyös hatásai is. Természetesen bizonyos határokon belül, mert nem mindegy, hogyan adod tovább, ami a füledbe jutott. Fabatkó édesanyjának a sok… Tovább »

Kedvenc részem a Fabatkó meséből

Ezt a részt nagyon szeretem 🙂 A dzsinn, és a kőszikla óriás a két kedvenc szereplőm a könyvből. Akkor nem segítesz megmenteni őket? – kérdezte a dzsinn. – Nem tudok segíteni, csak egy apró manó vagyok – felelte a hibiszke. A dzsinn nem tudta tovább palástolni az érzelmeit. Nagy műgonddal letette maga mellé a lámpását,… Tovább »

dr. Kerekes Pál PhD, egyetemi docens véleménye a “Fabatkó. Egy hibiszke, akit száműzött a mesevilág.” kisregényről

dr. Kerekes Pál Phd, egyetemi docensnek nagyon köszönöm, hogy időt szakított a fantasy, mese könyvem elolvasására. Így utólag már bevallhatom, nagyon féltem a kritikától. Hogy miért? Mert én sem vagyok nemesebb lelkű a többi írótól. 🙂 “Mit akarnak a szerzők a könyvük bírálójától?” Cathy Speight, az Indies Unlimited egyik közreműködője egy friss blogposztjában tette fel… Tovább »

dr. Kerekes Pál PhD, egyetemi docens véleménye a “Fabatkó. Egy hibiszke, akit száműzött a mesevilág.” kisregényről

dr. Kerekes Pál Phd, egyetemi docensnek nagyon köszönöm, hogy időt szakított a fantasy, mese könyvem elolvasására. Így utólag már bevallhatom, nagyon féltem a kritikától. Hogy miért? Mert én sem vagyok nemesebb lelkű a többi írótól. 🙂 “Mit akarnak a szerzők a könyvük bírálójától?” Cathy Speight, az Indies Unlimited egyik közreműködője egy friss blogposztjában tette fel… Tovább »

Mesekezdések

A világ minden táján mesélnek az emberek a gyerekeknek. Nagyon érdekes, hogy ahány nép, ahány mesélés, annyi mesekezdés létezik. Másképp kezdi egy magyar, mint egy hawaii, török vagy szibériai mesemondó, másképp kezdődik egy novellamese, mint egy tündérmese, és másképp kezdi minden mesemondó egy izgő-mozgó gyerekcsoportban, mint egy áhítattal várakozó gyerek vagy felnőtt közösségben. Minden történet… Tovább »

A mese befogadása

A meséket mindenki más-más módon fogadja be. A legfontosabb, hogy mindig alaposan, lassan és türelmesen olvassuk. Amikor végeztünk egy mesével, várjuk meg, amíg szép lassan lecseng bennünk. Egy kicsit még vele maradunk, a mese pedig velünk. Mint ahogyan az álmok esetében is, egy darabig még az ő világukban időzünk. A mese értelmezése tudatossá teszi a… Tovább »

A fabula nem csak szórakozás, hanem tanítás is

Régebbi folklórfeljegyzések a falusi élet megfigyeléséről azt mutatták, hogy Magyarországon szinte mindenütt eleven volt a mesemondás, hosszú téli estéken, felnőtt emberek egymásnak meséket mondtak. Szerették hallani a meséket, s a pergő friss anekdotát, a jókedvű, falucsúfoló történeteket. Az öreg mesemondók visszaemlékezése szerint a közösség mindig megbecsülte a „szép szavú, nagy emlékezetű” mesemondókat. A hazai meseszó… Tovább »

Te még hiszel a mesékben?

Erre a kérdésre, egy bizonyos kor után nem illik igennel válaszolni. Nagyon sajnálom, hogy ezt ilyen lekicsinylő hangnemben szokás kérdezni. De én nem zavartatom magam. Ha ezt a kérdést szegezik nekem, én mindig ugyanazt válaszolom: – Igen, én még hiszek. Úgy gondolom sokat tanulhatunk a mesehősök történeteiből. Sok tanulság van elrejtve bennük, és pszichológusok még… Tovább »

Miért fontosak a mesés történetek a felnőttek számára is?

Minden ember rengeteg olyan lelki potenciállal (erénnyel) rendelkezik, melyekre a munkája során szüksége van: bátorság, bizalom, kezdeményezés, szabadság, becsületesség, lojalitás, kreativitás, öröm, dinamizmus, aktivitás, lelkesedés, türelem, szolgálatkészség, nyitottság, figyelem mások iránt, áldozatkészség. Valójában ez mind bennünk van, akár a mesehősökben, még ha sokszor nem is hozzuk ki magunkból. A varázsmesék az emberi lélek mélyén lakozó… Tovább »

„Isten nem lehet ott mindenhol, ezért teremtette az anyát.” (zsidó közmondás)

Nemrég vitatkoztunk az édesanyámmal, de aztán gyorsan rendeztük a problémát. Sok mindenről más a véleményünk, de nem szerettem megbántani, mert túl fontos szerepe van az életemben. Pár napja olvastam egy tanulmányt. (Irodalom: Ranschburg Jenő: Az érzelem és jellem lélektanából; Szülők könyve) Arról szólt, hogy mennyire fontos az édesanyánkhoz való kötődés, ez határozza meg később a… Tovább »

“Gyerek-ponyvák”

A gyerekek nagyon szeretik, ha otthon mesélnek nekik. Ha még nem tudnak olvasni, a minőségi mese kiválasztásának a felelőssége a szülőkre hárul. Sajnos keveset olvasunk a gyerekeinknek, ha pedig gyerekkönyvet választunk, nem mindig vagyunk tudatosak. Teljesen mindegy, hogy a történet régi, vagy új, a tanulsága és mondanivalója a fontos. De körültekintően kell választanunk, hiszen a… Tovább »

A gyógyító erő

A veszteségek feldolgozásában csodálatos erőforrást jelent a mese, amely szimbolikusan hordozza a megküzdés lehetőségeit. Azonkívül megoldásokat is javasol, olyan szinten, amit a gyermek is megért” – írja Bruno Bettelheim. A világ szép és borzalmas jelenségei is helyet kapnak benne, de ahogy Honti János fogalmaz, a mesében a halálnak ki van véve a méregfoga. A mese… Tovább »

Hogyan segít a mese, az érzelmi intelligencia fejlődésében?

Nagyok sok tanulmány, és kutatás bizonyítja, hogy az életben való bevállalásunk nem csak az értelmi képességeinken múlik. Ha fejlett az érzelmi intelligenciánk, akkor sokkal könnyebben tudjuk kezelni a konfliktusokat, nem esik nehezünkre segítséget kérni másoktól, vagy jobb a kitartásunk. A nálam okosabb szakértőknek is az a véleménye, hogy a mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb… Tovább »

Miről regélünk?

Írom az új könyvemet. “Színtelen színek” a címe. Még másfél fejezet hiányzik, és befejezem a történetet. Idáig csak úgy ömlöttek belőlem a szavak, folyamatosan írtam. Filmként pergett előttem az új történetem, de úgy egy hónapja elakadtam. Pont a vége előtt… Ma fél nap csak bámultam kifelé az ablakon. Az íróasztalom az ablak előtt van elhelyezve… Tovább »

Horrorisztikus tündérmese?

Egy olvasom egyszer azt mondta, hogy a fantasy meséim neki “kicsit túl horrorisztikus”. Lehet, hogy igaza van, de én ezt nem érzem olyan nagy problémának. Olvassátok el az anyamento.hu egy cikkét arról, hogy miért fontos a mese a gyerekeknek. “…A mese a lélek fejlődésének állomásait jeleníti meg nagy erejű, szimbolikus képekben. A lélek fejlődéséhez pedig… Tovább »

Regék, legendák, emberek…

A titokzatos mesevilág nélkül felnőni lehet, de nem érdemes. Ugyanis a mese tanít, morális értékeket fogalmaz meg, gyógyít, és bátorít a nehéz időkben. De megtanít minket az együttélés törvényeire, és a népünk erkölcsi szokásaira is. Gondoljuk végig, miről is szólnak a mesék? Arról, hogy az éhes vándort be kell fogadni, és megvendégelni, az adott szavunkat… Tovább »

A mese befogadása

A meséket mindenki más-más módon fogadja be. A legfontosabb, hogy mindig alaposan, lassan és türelmesen olvassuk. Amikor végeztünk egy mesével, várjuk meg, amíg szép lassan lecseng bennünk. Egy kicsit még vele maradunk, a mese pedig velünk. Mint ahogyan az álmok esetében is, egy darabig még az ő világukban időzünk. A mese értelmezése tudatossá teszi a… Tovább »

Amikor írok…

Amikor leülök a gép elé írni, akkor elengedem a fantáziámat, és hagyom szárnyalni. Nem érdekel, hogy a történeteimnek nincs valóságalapja, csak arra koncentrálok, hogy éppen abban a pillanatban könnyedséget, és játékosságot tapasztalok. Egy-egy fejezet megírása után, végtelen nyugalom, és békesség tölt el. Sokszor olvastam, és hallottam, hogy az írók egy része az írást egy fajta… Tovább »

A kívánságokról

Képzeld el, hogy van egy fából készült kerekes kút a kertedben, ami minden kívánságodat teljesíti. Ugye kihasználnád? A mai modern világunkban lépten-nyomon szembe találjuk magunkat hirdetésekkel, reklámokkal, és különböző felhívásokkal. Ilyenkor önkéntelenül eszünkbe jutnak a kimondott, vagy még magunk előtt is titkolt álmaink. Vágyálmaikat a gyerekek őszinte lelke rögtön megfogalmazza, mi felnőttek pedig gyakran még… Tovább »

Színtelen színek

Körmöndy Tímea: Színtelen Színek E-könyv ISBN 978-963-12-6167-7 Szerzői kiadás! Minden jog fenntartva!   Színtelen színek könyv bemutatása Meglehet, hogy egy ilyen történetet nem lenne szabad elmesélni. Mert éppen annyira titok, mint amennyire törékeny. Az emberi fantázia teremtette Meseföld népe kétfelé szakadt. Fabulák és Mesketék viaskodnak az életet adó csillagvirágmézért. Az eddig jóravaló mesenép lealjasodott, és… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!