Moammer Kadhafi líbiai katonatiszt, forradalmár, és diktátor volt. 1969. szeptember 1-jétől 2011. augusztus 20-áig pedig a Líbia de facto vezetője. Kadhafi személyét mítosz lengi körül, amelynek része a hatalmas, befolyásos család, akik olykor vitába szállnak vele, de a végsőkig kitartanak apjuk mellett a vérségi alapon szerveződő államban. A diktátor kilenc gyermeke (8 vérszerinti és 1 örökbefogadott) rendkívül erős személyiség, akik habzsolják a nyugati életformát és kiterjedt hatalomra tettek szert apjuk árnyékában. A kilenc közül a legnagyobb játékos a Saif Al-Islam Kadhafi (nevének jelentése „az iszlám kardja), aki imád szerepelni a médiában. Ő Kadhafi második legidősebb gyermeke, a London School of Economics-ban tanult, folyékonyan beszél angolul és megszállottja a divatnak. Extrém életstílusára jellemző, hogy állítólag oroszlánkölyköket tart háziállatként. Saif Al-Islam emellett tehetséges festő, műveiből többek között Moszkvában szerveztek kiállítást. Modern gondolkodása és a reformok iránti elkötelezettsége miatt sokan apja utódjaként tekintettek rá. Állítólagos haladó gondolkodása azonban némileg ellentmondásban áll azzal, hogy a lázadás kezdete óta több beszédében is kijelentette, hogy a végsőkig harcolni kell a felkelők ellen. 2011 előtt ki gondolta volna, hogy a líbiai Kadhafi dinasztia 
csúfos véget érhet, és az arab tavasz hatalmas véráldozatok árán véglegesen elsöpri a zsarnokot, a családi alapon szerveződő elnyomó klientúrával együtt. A forradalom előtt Moammer Kadhafi fiáról Saif al-Islam Kadhafiról sem lehetett sokat tudni, az akkoriban még „teremtő” lélekként aposztrofált fiú 2002-ben a „Sivatag nem csendes” címmel egy különleges pavilont rendezett be a londoni Kensington Gardens-ben, hogy megossza a nagyvilággal művészetét, kedvtelését pedig folytatva, később több helyszínen is hasonló kiállítást rendezett. Az ifjú művészete azonban úgy tűnik csak megerősítette azokat a kliséket, amelyek a diktátorok művészetével kapcsolatosan már ismertek. Te hogyan értékelnéd Hitler festészetét, Sztálin és Néró költészetét? Számomra a zsarnokok művészete ridegséget árasztó giccs.
A zsarnokok művészetéből árad a rideg embertelenség. Saif al-Islam Kadhafi képeiből nem valamiféle minimalista kreativitás sugárzik, hanem sokkal inkább egy életidegen elme gondolatvilága olvasható ki. Nem kizárt hogy a zsarnokok művészi torzulása a valós emberi interakciók hiányával magyarázható. Elképzelhető ugyanakkor, hogy az átlagembertől idegen életforma irrealitásából fakad, kicsit hasonlóan XIV Lajos a világtól teljesen elzárt – így arról semmiféle tapasztalattal sem rendelkező életéhez. Kadhafi művészi túlkapásait a mély deviancia jellemzi, ami műveit a fanyar középszerűségbe süllyesztik. Nyugatias élete a keleties despotizmussal keveredve, személyiségében Delacroix „Sardanapale halála” című festményének világát idézik fel, amely nehezen emészthető torzszüleményeket eredményez.
Ám szerencsére az ízlésterrornak egy időre vége Líbiában, a lázadók módszeresen felkutatták a Kadhafi család giccses hagyatékát, a diktátor portréját ábrázoló aranyképet összetaposták, majd felakasztották egy óriási öklöt ábrázoló és éppen egy amerikai jet-et szétverő szoborra. A kutakodás során olyan különlegesség is előkerült, mint egy sellő formájú arany kanapé, ami alighanem a legízléstelenebb ágy lehetett a világon.
Forrás: allartnews.com The Guardian, http://24.hu/, wikipédia
Ha a bejegyzés elnyerte a tetszésedet, csatlakozz az írói közösségemhez 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: