“Ne szidd a pletykát! Az viszi előre a világot.” – jelentette ki Andre Cremer író.
Igaz, hogy nem szép dolog kiteregetni mások ránk bízott titkait, de nekem az a véleményem, hogy a pletykának lehetnek előnyös hatásai is. Természetesen bizonyos határokon belül, mert nem mindegy, hogyan adod tovább, ami a füledbe jutott.
Fabatkó édesanyjának a sok jó tulajdonsága mellett akad egy rossz is. Kedvenc szórakozása pletykálkodás! Esténként, mikor férje Omán, és fia hazajönnek a munkából, rendszeresen a falujukban történt aznapi hírekkel szórakoztatja őket. A könyvem alábbi részletében éppen szomszédasszonyával Ponty asszonysággal folytat eszmecserét 🙂
-Áldassék Derzsé, a mi erdőnk szelleme! De hát meg is érdemli Golgota, minek kezd ilyen fiatal csitrikkel! – folytatta. -Bemutattam neki a legfiatalabb húgomat, de a finnyásnak nem tetszett! Igaz, nem a legszebb lány a faluban, de korban hozzá illik. A főztje pedig legendás, és főleg nem kikapós a természete! Hűséges lélek a szentem. De hát nem is ezt akartam mesélni neked, Ponty drágám! Nyugodtan szólj rám, hogy ne fecsegjek ennyit feleslegesen! Szóval ott tartottam, hogy ma találkoztam Boróka katicával. Boróka nagyon aranyos bogárka, mindig olyan segítőkész. Áldott jó asszony! Jaaaj, jaaaj, csak az ura, az megveszekedett egy bogár! Minden este levéltetvekből nyert erjesztett tejtől részeg! Tehát a lényeg, hogy Boróka a minap az erdőben gyűjtötte a családjának a vacsorára valót. A feje tele volt gondolatokkal. Nem figyelt, és már meg is volt a baj! Repülés közben véletlenül nekiszállt egy pipacs szárának. Szegény lezuhant, és eltört a szárnya. Gyalogosan volt kénytelen folytatni az útját. Nagyon sokat szenvedett szegény asszony. Odatévedt a Kristály-tó partjára, és ott rábukkant egy barlangra. Bement, mert már sötétedett, és hazarepülni ugye nem tudott. Megdöbbenésére a barlangban rengeteg sárga gombára talált. Megörült, és mivel éhes volt, hát hamar tüzet rakott, és megsütötte őket. Jót evett a gombákból, aztán a fáradtságtól mély álomba szenderült. Láss csodát! Reggelre a szárnya meggyógyult. Erősebb lett, mint új korában volt, csak egy heg maradt a törés után! – Ebből a csodagombából nekünk is szereznünk kell! – ugrándozott pipaszár lábain Ponty asszonyság. Közben a sovány kezeit örömében tapsikolva összeütötte.
Ha a bejegyzés elnyerte a tetszésedet, csatlakozz az írói közösségemhez 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: